Pálinka plusz Helyszíni szemle Ágyasok mesterei
Ágyasok mesterei
2010. július 06. kedd, 19:52

A Bolyhos ágyaspálinka ma már fogalom. Vendégeket vittünk az újszilvási birtokra és 50 fokos pálinkákat kóstoltunk. Pajzán írás lenne annyi szent, ha nem egy pálinkamagazinnak készülne ezzel a címmel.  Olyan főzdébe indulunk kis csapatunkkal, ahol rászolgálnak a titulusra. Bolyhosék Újszilváson 16 éve gyűjtik tapasztalataikat az ágyas pálinkák készítéséről.

Bolyhoséknál

Benkő Nóra a Pesti Magyar Színház művésze és Alföldi Zoltán televíziós újságíró vállalkozik arra, hogy megismerkedjen a Bolyhos család szortimentjével. Nóra nem titkolja: ő inkább a vörösborok tisztelője, de nagyon kíváncsi, hogyan készül a jó pálinka. Zoli a magyar borok és pálinkák rajongója, így nem volt nehéz rábeszélni az útra.

Verőfényes szerda délben bolyongunk ki Budapestről. Viszonylag hamar kijutunk. Ceglédtől néhány kilométer Újszilvás, odamegyünk. Már a település neve is pálinkásan hangzik. Van is a választékban. Rendezett birtok várja az arra látogatókat. Szépen felújított és karbantartott épületek közé kanyarodunk. Látszik, nemrégiben parkosítottak, a ragyogóan tiszta főzdében két hagyományos, kétszakaszos berendezésen és egy erősítőfeltétes üstben készül az 50 fokos pálinka, amit aztán ágyaznak, tudjuk meg Bolyhos Zoltán tulajdonostól.

BZ: 1994 óta foglalkozunk pálinkával. A kis főzde akkor néhány kilométerre innen, Tápiószőlősön állt. A környékbelieknek főztünk elsősorban, persze saját magunknak. 2001-ben úgy döntöttünk, hogy benevezünk a gyulai pálinkaversenyre. Már elsőre két kiemelt aranyat kaptunk. Értelemszerű volt, hogy van értelme beszállni a kereskedelembe.

- Jó kezdet. Így is folytatódott?

BZ: Az első Bolyhos pálinka 2003 őszén került boltokba. Addig úgy gondoltuk, hogy odáig eljutni volt nehéz. Aztán rájöttünk: eladni se könnyű. Akkoriban indult komolyabban a hazai pálinkakereskedelem. Az volt a nehézség - persze nemcsak nekünk -, hogy versenyezni kellett az egyébként pálinka névhasználatra már akkor sem jogosult termékekkel, amelyek jóval olcsóbbak voltak, szerény minőség mellett. Idő volt mire megértették sokan: a jó pálinka első osztályú alapanyagból készül. Az pedig nem olcsó.

- Csak ágyaspálinka készül itt a főzdében?

BZ: Jószerivel igen. Az aszalványok üvegbe helyezése, a mi „találmányunk”. 16 éve kísérletezünk vele és én úgy látom, a fogyasztók mellett a szakma is elkönyvelte, hogy ehhez tényleg értünk.

AZ: A borosok azt mondják: bajban lennének, ha valaki beállítana hozzájuk, hogy kellene, mondjuk 500.000 palack. A pálinkások mit szólnának egy ilyen felkéréshez?

BZ: Voltak külföldi megkereséseink, de be kell vallanom, a hazai terjeszkedés minden erőnket és szerencsére kapacitásunkat is lefoglalta. Nem vállalhattunk be teljesíthetetlen feladatokat.

AZ: De Magyarország, az össze kapacitást figyelembe véve képes lenne kiszolgálni ilyen világpiaci szintű megkeresést?

BZ: Rövid távon biztosan nem, de közép- és hosszútávon minden bizonnyal. Ha csak külföldre adna el mindenki, a magyar fogyasztó nagy bajban lenne. Nem tudna itthon vásárolni. Az első piac a hazai. Majd utána jön az export. Egy több millió palackos megrendelést csak komoly összefogással lehetne megoldani. Erre azt hiszem, még várni kellene néhány évet.

- Szeszbarátság?

AZ: Én viszonylag későn kezdtem alkoholt inni. Hosszú éveket töltöttem a versenysportban, cselgáncsoztam és thai-boxoltam. ( Ez utóbbiban egykori világranglista hetedik, Európa-bajnok - a szerk.) Az alkohol nem fért össze egyikkel sem. Húsz éves koromban borokkal kezdtem. Apukám kóstoltatott velem többet, így szerettem meg. Később jött a pálinka. Nekem kimaradt a fiatalkori ész nélküli ivászat. Én majd mást mesélek a fiamnak ebből a korszakból.

BN: Sokáig nem ittam alkoholt. Vedd úgy, hogy jó kislány voltam, aki nem nagyon járt bulizni. Ez persze idővel elmúlt. Nem mondom, hogy nem csúszott le egy-két vörösboroskóla. Kinőttem. Most már az ízek fontosabbak. Én a száraz vörösborok lelkes híve vagyok. A pálinka új műfaj, de izgalmasnak találom.

BZ: És a sport miért maradt abba Zoli? Szerintem nem vagyok egyedül, aki nem tudja, hogy neked ilyen nemzetközi múltad volt.

AZ: Most hagynám ki ezt a sok finom pálinkát meg bort? Viccen kívül: a televíziózás mellett nem lehet versenyszerűen sportolni, különösen thai-boxolni. Nem akarnék rosszat a sminkeseknek. A kék-lila foltokat nem olyan könnyű eltüntetni. Fontosabb lett a televíziós karrier.

BN: Ennyire nem megy együtt a kettő?

AZ: Döntenem kellett. Ha mindkettőt magas szinten akarod űzni, az gyakorlatilag lehetetlen. Időben sem megy. A sportból nagyon sokat tanultam, nem bántam meg, hogy nem azt választottam.

- Profi szakkomentátor sem lennél?

AZ: Lehet, hogy megleplek, de nem vállalnám.

- Apropó meglepetés. Amivel igazán meglephetted a szakmabelieket, az a kötet, amit néhány napja kaptam tőled. Feszültség, pont címmel. Versek, amelyeket te írtál. Szóbox?

AZ: Ezek inkább villanások, mint versek. Rólam, a harmincas generációról. Arról, hogy felelősségünk van, amit néha nem érzünk. Hogyan simulunk bele dolgokba, amelyeken inkább változtatnunk kellene. A józanságom megőrzésének egyik fontos eszköze az írás. A versek mellett novellákkal is próbálkozom. De a kisfiam mesét is követelt már. Neki pedig apaként nem mondhatok ilyenre nemet.

BN: Az elmúlt évben Háy János egyik izgalmas darabját mutattuk be. Nagyon élvezem. Annál is inkább, mert korábban az összes nagy klasszikus női szerepét játszottam. Üdülés mai nők helyzetébe képzelnem magam. Könnyen is megy, hiszen velük együtt élek.

- Jó nekik, nekünk ma?

BN: Nem hinném. Ez a darab arról szól, hogy a Zoli által is emlegetett harmincas-negyvenes korosztály, hogyan küzd a hétköznapokkal. Mi mindent ad fel. Csal és megcsalják, hogy mindenki helyettesíthető, ezek miatt is hiányzik belőlük a boldogság, ami hülyén is hangozhat, de ha szétnézel, van benne valami. És ez nem a válság miatt van így. A céltalan ténfergés korszaka ez sokaknak, ami nem túl szívderítő.

AZ: A színészek általában hiú emberek. Te mennyire tudod, hogy jó voltál vagy éppen ellenkezőleg?

BN: Én olyan hivatást választottam, ami állandó fejlődést igényel. Éppen ezért muszáj tudnom, hogy milyen teljesítmény nyújtok. Érdekel néhány ember véleménye, főleg, ha érvelnek a jóságom vagy rosszaságom mellett. Olyan nincs, hogy egy szerepet mindig csak jól játszom.

- A média világa is megérintett, hiszen a TV2 Baba-mama műsorában is láthattak sokan. Nem hiányzik?

BN: Nekem nagyon érdekes kirándulás volt. Könnyedebb műfajokban dolgoztam és az nem olyan, mint egy szerep, amiért minden nap kínlódni kell. Élvezetes volt. Az első rólam készült magazin címlap izgalmas volt, a negyedik meg már nem érdekelt.

- És a népszerűség?

BN: Az csak akkor jó, ha értelmes dologra tudod használni. A céltalan celeblét nem hiányzik. Ha az ismertségem azt a célt szolgálja, hogy többen nézzék meg az adott darabot a színházban, akkor jó. Ha valamilyen fontos ügy mellé állsz oda és közvetíted az emberek felé, az is értelmes. De csak azért ismertnek lenni, hogy a boltban megnézzenek, na az nem pálya.

Úton hazafelé értékeljük a kóstolót. Abban teljes az egyetértés: mi az őszibarack pálinkának adnánk nagy aranyérmet. Persze a látogatásra tervezett időt nem sikerült tartanunk. Még szerencse, hogy a gyerkőcökért van kit küldeni.

Szerző: Szűcs Péter

Fotó: Pásztor Csaba